Porcleválás

Szerző: Dr. Bartis Tamás.

A „porcleválás” mint diagnózis nem igazán szakmai, inkább köznyelvi diagnózis. A mindennapi életben leginkább a térdízületet érintő panaszok során kerül említésre.

A „porcleválás” diagnózisként szakmailag is létezik, de a köznyelvben kevésbé az ízfelszín, inkább az ízület egyéb elemeinek sérülése vagy más kóros eltérése esetén kerül említésre.

Hétköznapjainkban leginkább a térdízületi panaszokkal hozzuk összefüggésbe.

A fogalom összetettsége miatt bevezetésképpen ejtenék néhány szót a térdízület felépítéséről, működéséről majd folytatom a sérülésekkel valamint az idült térdízületi bántalmakkal. Természetesen említésre kerülnek a kórismézési illetve kezelési lehetőségek is. Fontos megjegyezni azt, hogy annak ellenére, hogy ebben az írásban a térdízületre fektetem a hangsúlyt lesznek átfedések is, melyek minden teherhordó ízületünkre érvényesek.

A térdízület testünk legnagyobb, legbonyolultabb és ugyanakkor egyik legsérülékenyebb ízülete. Felépítése szerint egytengelyű csuklóízületek közé sorolható, míg mechanizmusa szerint, szigorúan véve egy összetett kéttengelyű ízület. Biomechanikai sajátossága hogy az ízületben hosszú “erőkarként” dolgozik a combcsont és a sípcsont, valamint viszonylag gyenge a szalagrendszere, így mintegy egykarú emelőként működve, erőteljes terhelésnek kitéve, a leginkább kopó ízületnek számít.

A hétköznapi nyelvben „porcleválás”-nak leginkább a térdízületet alkotó szalag és ízületi porckorongokat érintő sérüléseket nevezik. Ezek a sérülések nagyrészt hirtelen alakulnak ki, kiváltó tényezőként a hirtelen nagy terhelés vagy a hirtelen irányváltás szerepel. Ezért leginkább fiatalabb életkorban valamint sportolóknál jön létre. A térdízületünk combvégi és sípcsontvégi felszínei nem illeszkednek egymáshoz tökéletesen (nem kongruensek). A különbségek megszüntetése célját szolgálják az ízületi porckorongok, a meniscusok. Térdízületeinkben 2-2 ilyen porckorong található. Az egyik a külső ízfelszínek között (lateralis) míg a másik a belső ízfelszínek között (medialis) helyezkedik el. A külső inkább gyűrűre emlékeztető, majdnem körkörös alakú, míg a belső inkább C-hez hasonlít. A porckorongok sérülései úgy jönnek létre, hogy a hirtelen irányváltás vagy külső erőbehatás során egy részük a két ízfelszín közé szorul és onnan nem tud „kiszabadulni”. Ezt nevezzük elakadásnak. Ilyenkor a térdízületünk abban a helyzetben rögzül amelyik során létrejött az elakadás. Kisebb mértékű elakadás esetén van esély a spontán jobbulásra, gyógyulásra. De legtöbbször ezekben az esetekben a porckorongok egy része leszakad és a két ízfelszín közé préselődik nagy fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozva. A belső porckorong sérülése a gyakoribb.

A mozgáskorlátozottsággal, ízületi zörejjel, folyadékszaporulattal járó sérülések teljes ellátása műtéti úton kell megtörténjen, a lehetőségekhez képest minél hamarabb. A korai orvoshoz fordulás vagy a kezelés megkezdésének az elhalasztása komoly következményekkel járhat. Akár azzal is, hogy fel kell adnunk eddigi életünket, munkánkat, hobbinkat valamint hanyagságunkkal megágyazunk a korai ízületi kopás (arthrosis) kialakulásának is.

A meniscussérülésekhez hasonlóan a térd szalagrendszerének a sérülései is, ellátásuk elmaradása esetén, korai kopáshoz vezetnek. A külső és belső oldalszalagok valamint az elülső és hátulsó keresztszalagok biztosítják a térdízületünk stabilitását. Szakadásuk esetén instabillá válik az ízületünk, emiatt benne kóros mozgások jönnek létre melyek fokozzák a kopást.

Sajnos nemcsak a fiatalabb és aktívabb korosztály van kitéve ennek a sérülésnek. A porckorongok sérülései létrejöhetnek mikrotraumák során is. Ez azt jelenti, hogy nem egy hirtelen és erős hatás éri a térdet, hanem sok jelentéktelennek tűnő apró sérülés éri az ízületet. Abban az esetben ha ezek a mikrotraumák mindig ugyanarra a pontra vetülnek ott maga a porc vagy a porckorong állománya meggyengül, később folytonossága is megszakad. Mivel a sérülés is fokozatosan alakul ki, ezért a fájdalom, illetve a térdízületi duzzanat sem hirtelen, hanem fokozatosan alakul ki, sőt a térdízületi duzzanat nincs mindig jelen. Ezekben az esetekben is fontos a kiváltó ok megtalálása és ellátása.

A térdízületben nemcsak a meniscusok és a szalagrendszer, hanem maga a porcszövet is sérülhet.

A porcszövetet 3 alcsoportba oszthatjuk: elasztikus, kollagén és hialin vagy üvegporc. Ez utóbbi fedi a csontok azon végeit melyek az ízületek alkotásában játszanak szerepet. Az üvegporc egy nagy nyomásszilárdságú szövet. A nyomásszilárdsága mellett a rugalmassága a másik leglényegesebb tulajdonsága. A rugalmasságot a porc víztartalma adja a nyomásszilárdságot (keménységet) pedig a rostos, hálózatos felépítése nyújtja.

A felnőtt porc teljes mértékben vér-, nyirok-ér illetve idegmentes. Így táplálása csak diffúzió útján, illetve az ízületi folyadékon keresztül valósul meg. Éppen emiatt, ha valami okból kifolyólag megsérül, a gyógyulása is igen nehézkes. Sőt, ha az ízületi felszín egy részéről a porc eltűnik a szervezet nem képes ugyanolyan összetételű és minőségű porccal pótolni.

A „porcleválás” mint sérülés tehát bekövetkezhet úgy is, hogy hirtelen erő hatására nem a meniscusok vagy a szalagok, hanem maga az ízfelszín, a porc sérül. Ha hirtelen trauma éri az ízületet, akkor az erők hatására a porc egy része egészben leszakadhat csontos alappal vagy nélküle. Mindkét esetben fontos a megfelelő ellátás, mert az ízületben lévő szabad testek ízületi zárat illetve a még egészséges ízfelszín további károsodását okozhatják.

A „porcleválás” másik formája lassan alakul ki. A folyamatos nagyobb terhelés miatt mely lehet sporttevékenység, túlsúly, veleszületett vagy szerzett eltérések, melyek befolyásolják az egyenletes terhelést, csökken a porc víztartalma, felszíne egyenetlenné válik, illetve feltöredezik, elvékonyodik, rajta fekélyek (porchiányos területek) alakulnak ki. Ez a „porcleválás” lassú formája, a porckopás vagy szakmai néven az arthrosis.  Ilyenkor nagyon parányi darabkák válnak le az ízfelszínről. Ezek a homokszemnél is kisebb elemek viszont irritálják az ízbelhártyát (synoviat). Gyulladást okoznak mely fájdalommal és ízületi folyadékszaporulattal jár. Sajnos a felszaporodott folyadék tovább fokozza a porcszövet pusztulását. Így pedig egy ördögi kör alakulhat ki.

Mind a hirtelen mind a fokozatosan kialakuló „porcleválást” kezelni kell.

A kezelési stratégia eltérő a két esetben de van bennük sok közös elem.

A hirtelen kialakult „porcleválás” esetén a megfelelő vizsgálatok elvégzése után szinte minden esetben valamilyen műtéti megoldás szükséges.

A lassan kialakuló „krónikus” „porcleválás” esetében pedig elsősorban a gyógyszeres kezelés jön szóba. Természetesen ebben az esetben sem lehet teljes mértékben kizárni a műtéti megoldásokat sem, főleg a teljes mértékű porckopás esetében.

A hirtelen kialakult „porcleválás” esetében műtétet követően fontos a rehabilitáció. Ettől a ponttól pedig a két út egyesül. A rehabilitációs célkitűzések között szerepel a fájdalom megszüntetése, a mozgástartomány visszanyerése valamint a további károsodás megelőzése, az egészséges porc táplálása.

Mind a rehabilitáció mind a megelőzés során nagy szerepük van a szájon át szedhető gyulladáscsökkentő illetve porcot védő és tápláló gyógyszereknek, illetve táplálék kiegészítőknek, mind pedig az ízületbe beadható, annak kenését javító, porcot tápláló gyógyszereknek.

A Goodwill webáruház termékei között a fent említett gyógyszerek, illetve táplálék kiegészítők és ízületbe beadható oltások széles spektruma megtalálható, így mindenki korának, megbetegedésének, társbetegségeinek, illetve pénztárcájának megfelelő termékek közül választhat, természetesen csakis kezelőorvosával való egyeztetést követően.

Dr. Bartis Tamás elérhetősége:
+36 30/4335017 (telefon), bartista80@gmail.com (email)

Önnek ajánljuk