Aktuális tudásunk a koronavírusról

Egy korábban ismeretlen, lipid burokkal rendelkező, egyszálú RNS vírus 2019. év végén okozott először járványt a Kínában található Vuhan városában. A kórokozó azonosítását 2020 januárjában jelentették be. A neve SARS-CoV-2 lett, amely a „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” rövidítése. Az általa okozott megbetegedés pedig a COVID-19 azaz „koronavírus-betegség 2019” nevet kapta.

Az információs anyag tartalmilag a „Nemzeti Népegészségügyi Központ, Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban (követendő járványügyi és infekciókontroll szabályok) 2020. szeptember 21.” című tájékoztatóval ⁽¹⁾ összhangban készült.

A SARS-CoV-2 vírus

A koronavírusok lipid burokkal rendelkező, egyszálú RNS vírusok. A virion gömb alakú, átmérője legalább 129,6 nm, de kétszer ekkora is lehet. Felszínét a jellegzetes, nagy tüskék borítják, melyekkel a gazdasejthez kapcsolódik és amelyeket az S-protein alkot, ez felelős a gazdasejten található receptorhoz kapcsolódásért.

A citoplazmába jutva a koronavírus kapszidja felbomlik, genomja pedig közvetlenül a riboszómákhoz kapcsolódik és megkezdi a replikáz enzim termelését. A replikáz számtalan példányban lemásolja a vírus-RNS-t, majd a fertőzés kései szakaszában struktúrfehérjék készülnek és az endoplazmatikus retikulumban és a Golgi-komplexumban összeállnak az új vírusok.

Az első koronavírusokat az 1960-as években fedezték fel. Embert és számos állatfajt képesek megbetegíteni, jellemzően madarakat és emlősöket, mint például tevéket, macskákat, denevéreket. A koronavírusok zoonózisok, képesek állatról emberre terjedni. Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzéseket és megbetegedések is előidézni. A SARS-CoV-2 vírust egy újonnan kialakult, a béta-koronavírusok családjába tartozó vírusként azonosították.

Minden híreszteléssel ellentétben, jelenleg nincs arra bizonyíték, hogy a SARS-CoV-2 emberek között történt megjelenése óta a vírus evolúciója során bekövetkezett volna olyan mutáció, ami a betegség tulajdonságait befolyásolná. ⁽²⁾

A banális megfázások 10-15 %-ért felelős négy koronavírus mérsékelt éghajlaton kifejezett téli szezonalitást mutat, melynek december és április között van a csúcsa, viszont a nyári hónapokban gyakorlatilag nem fordulnak elő. Szezonalitásukhoz környezeti faktorok (a vírusok stabilabbak alacsony és közepes szintű relatív páratartalom mellett) és a gazdaszervezet fogékonysága (télen jellemzően csökkenek a légúti védekező mechanizmusok) is hozzájárul. Ezzel szemben a COVID-19 járvány elemzései alapján a SARS-CoV-2 intenzíven tud terjedni nem csak száraz és hideg környezetben, hanem trópusi és magas páratartalmú területen is. A vírus nagyon stabil 4 °C-nál, még 14 nap múlva is kimutatható. 22 °C-on hét napig, 37 °C-on egy napig, 56 °C-on tíz percig fertőző, míg 70 °C-on egy perc alatt már nem észlelhető ⁽³⁾.

A fertőzés forrása:

A kezdeti esetek zoonotikus forrása jelenleg ismeretlen! Jelen járványban a beteg és a tünetmentes ember is lehet a fertőző forrás.

A terjedés módja:

Az emberről-emberre történő terjedés jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal történik. Egyértelműen bizonyították, hogy a vírus cseppfertőzés útján terjed, amikor a fertőzött egyén köhög vagy tüsszent, és a még nem fertőzött egyén körülbelül 1,8 méterre van tőle. A fertőzés másik módja, amikor az egyén olyan felületeket érint, amelyen a vírus megtalálható és a vírust tartalmazó cseppek ezekről a felületekről eljutnak a kezünkre, majd – ha hozzányúlunk az arcunkhoz – könnyen eljut a légutakba (szájon és orrnyíláson át). Azt is vizsgálták, hogy a fertőzött egyén normális légzése során (például beszéd közben) a vírus – köhögés és tüsszentés nélkül is – eljut 1-1,5 méteres távolságra ⁽⁴⁾.

Lappangási idő:

A jelenlegi adatok szerint a lappangási idő általában 5-6 nap (1-14 nap).

A fertőzőképesség tartama:

Új koronavírussal történő fertőződés esetén légúti mintákból a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban kimutatható a vírus, a beteg a tünetek megjelenése előtti 48 órában fertőző lehet. Enyhe megbetegedés esetében 8 napig, kórházi megbetegedések esetén körülbelül 3 hétig becsülik a vírusürítést ⁽⁵⁾. A tünetek kezdete körül észlelhető magas víruskópiaszám miatt feltételezhető, hogy a fertőzést könnyen át lehet adni a betegség korai fázisában. A SARS-CoV-2 RNS-ét kimutatták székletből, nyálból, teljes vérből, szérumból, nasopharyngealis mintákból, vizeletből, conjunctiva váladékból. Összefoglaló tanulmányok szerint székletből vírus RNS-t a betegek 48 %-ban a légúti minták negativitása után is tudtak detektálni. A laboratóriumi vizsgálat idején tünetmentes fertőzésekről számos jelentés ismert. A tünetmenetes személyek esetén észlelt SARS-CoV-2 PCR pozitivitás esetén a víruskópiaszám nem különbözik a tünettel rendelkező betegeknél megfigyeltektől ⁽⁶⁾. Noha a mindvégig tünetmentes személyek okozta fertőzések is ismertek, a fertőzés átvitelének kockázatát magasabbnak tekintik a tünetek megjelenése előtti fertőzőképes és a tünetes időszakban.

A fertőzés kimutatása

A SARS-CoV-2 fertőzés többféle laboratóriumi módszerrel is megállapítható:
1. PCR-teszt: a vírus RNS-ének kimutatása orr- és/vagy szájgaratüreg nyálkahártyájáról vett mintából, amit RNS polimeráz-láncreakcióval detektálnak.
• Gold standard
• Specificitás: ~ 85-93 %
• Szenzitivitás: ~ 95-96 %
• Molekuláris diagnosztikai laborháttér szükséges hozzá.
• A WHO által elfogadott detektálási módszer.
• 24-48 óra múlva ad eredményt
• A fertőzés legelejétől alkalmazható.
• Átlagosan a tünetek jelentkezését követő 7-10 napig ad pozitivitást.
• A fertőzés lezajlása után is pozitív maradhat.
• Egészségügyi intézményekben ingyenes.
• Tájékozódásra 19 500 Ft a hatósági ár.

2. Immunkromatográfiás módszer: a vírus nukleokapszid proteinjének (NP) kimutatása, arannyal jelzett monoklonális antitestek alkalmazásával, orr- és/vagy szájgaratüreg nyálkahártyájáról vett mintából.
• 2020. augusztusa óta elérhető eljárás
• Még nincs bevezetve a rutin diagnosztikába
• Specificitása és szenzitivitása is alacsonyabb, mint a PCR módszeré.
• Gyors: azonnali eredményt ad, 8 perc alatt!
• Nem kell hozzá labor háttér!
• A fertőzés kezdete után 1-2 nappal alkalmazható.
• Negatív eredmény esetén PCR szükséges.
• A vírus ürítés leállásakor negatívvá válik.
• Ár: nem ismert

3. Szerológiai vizsgálatok: SARS-CoV-2-specifikus antitestek kimutatása, vérből.
• A vérben keringő ellenanyagok kimutatására szolgál
• IgM – korai (éppen zajló) fertőzés kimutatására
• IgG – késői fertőzés kimutatás (átesett-e koronavírusfertőzésen)
• Inkább tudományos célokat szolgál, nem alkalmas akut fertőzés bizonyítására.
• Kevésbé specifikus, álpozitív eredményt is adhat és eredményét befolyásolja a szervezet immunstátusza.
• A betegség korai stádiumában nem informatív.
• Professzionális laborháttér szükséges hozzá.
• 1-3 óra alatt ad eredményt
• Az 1. és 2-3. héten szükséges vizsgálni.
• A fertőzés kezdetétől számítva az IgM megjelenése ~ 7 nap, az IgG ~ 14 nap múlva várható.
• A Rapid IgM/IgG tesztek nem megbízhatóak – nincs diagnosztikai engedélyük!

A COVID-19 betegség

Tünetek
A WHO adatai alapján a betegség tüneteinek megjelenése az alábbi gyakorisággal fordul elő ⁽⁷⁾:
• 88-93 % láz
• 59-82 % köhögés
• 44-70 % fáradékonyság
• 40-84 % étvágytalanság
• 31-40 % légszomj
• 11-35 % izomfájdalom

Egyéb nem specifikus tünetek:
• torokfájás
• orrdugulás
• fejfájás
• hasmenés
• hányinger
• hányás
• szagérzékelés elvesztése/zavara
• ízérzékelés elvesztése/zavara
• hidegrázás
• kötőhártyagyulladás

A COVID-19 megbetegedés leggyakrabban enyhe (40 %) vagy közepesen súlyos (40 %) formában zajlik, ekkor a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. A megbetegedések 15 %-a súlyos lefolyású. A betegek 5 %-ánál alakulhat ki kritikus állapot: légzési elégtelenség, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség.

A SARS-CoV-2 által okozott megbetegedés járhat légzőszervi szövődménnyel (pl. tüdőfibrózis).
A COVID-19 súlyos formája esetén kardiovaszkuláris szövődmények is előfordulhatnak: szívizomkárosodás, szívritmuszavar, cardiomyopathia és szívelégtelenség.
A COVID-19 megbetegedés mentális és neurológiai manifesztációkkal társulhat: delíriummal, encephalopathiával, agitációval, stroke-kal, meningo-encephalitisszel, íz- és szagérzés csökkenéssel, zavartsággal, depresszióval és alvászavarral. A delírium jelentkezése az új típusú koronavírus fertőzés kapcsán kifejezetten megnöveli a halálozási kockázatot.
Az enyhe megbetegedések a második héten – romló nehézlégzés kíséretében – alsó légúti infekcióba progrediálhatnak. Az enyhe megbetegedések kb. 10-15%-a alakul át súlyos betegséggé, míg a súlyos megbetegedések 15-20 %-a válik kritikussá a rendelkezésre álló kínai adatok szerint.
Az idősebbek és a krónikus betegséggel élők kezdeti tünetei lehetnek enyhék, de náluk nagyobb a kockázata a kórkép progressziójának. Amennyiben az otthon kezelt betegeknél bármilyen tünet romlása észlelhető (pl. szédülés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, dehidratáció stb.), orvosi ellátás sürgős igénybevétele indokolt.

A betegség kockázati csoportjai
A COVID-19 betegség súlyos formájának és a mortalitásnak ismert rizikófaktorai:
• idősebb kor (>60 év)
• dohányzás
• krónikus betegségek:
– kardiovaszkuláris társbetegségek,
– cukorbetegség,
– krónikus tüdőbetegség,
– rosszindulatú megbetegedés,
– cerebrovascularis kórképek.

A COVID-19 betegség várandósoknál, gyerekeknél

A várandós nők és az újszülöttek megbetegedésével kapcsolatos információk korlátozottak, a betegség náluk jellemzően legnagyobb arányban enyhe vagy tünetmentes formában zajlik, de néhány esetben súlyos és halálos kimenetelről is beszámoltak. Az eddigi ismeretek szerint az anyai COVID-19 fertőzés nem növeli a vetélés kockázatát és nem fokozza a fejlődési rendellenességek valószínűségét ⁽⁹⁾. A magzat intrauterin fertőződésével kapcsolatban ellentmondásosak az információk, nincs egyértelmű bizonyíték a magzat méhen belüli fertőződésére, bár az ki nem zárható. A WHO ajánlása alapján COVID-19 gyanús és fertőzött anyák számára javasolt a szoptatás, ugyanis a szoptatás előnyei jelentősen felülmúlják a fertőződés esetleges kockázatát.

A gyermekek megbetegedése jellemzően enyhébb, rövidebb formában zajlik légzőszervi vagy gasztrointesztinális tünetekkel. Esetükben ritkábban jelentettek lázat vagy köhögést, mint a felnőttek esetében. Gyermekek COVID-19 megbetegedését láthatólag ritkábban diagnosztizálják a betegség enyhe lefolyása miatt. Az ECDC-hez jelentett összes igazolt SARS-CoV-2 fertőzött mindössze 2,1 %-a volt 0-14 év közötti gyermek. A gyermekek alacsony aránya tükrözheti azt, hogy körükben alacsonyabb a tünetes COVID-19 betegség kialakulásának kockázata, vagy azt a tényt, hogy a gyermekek általában enyhébb tüneteket mutatnak, ezért kevésbé diagnosztizálják náluk a fertőzést.

Gyermekek enyhe COVID-19 megbetegedésének progresszióját jelezheti légzési nehezítettség, gyors vagy felületes légzés (csecsemők esetében nyögés, etethetetlenség), ajak cianózisa, cianotikus arc, mellkasi fájdalom vagy mellkasi szorítás, zavartság kialakulása, felkelési képtelenség, interakció hiánya éber állapotban.
A letalitás az életkor előrehaladtával nő, 60 éves kortól élesen emelkedve ⁽⁸⁾.

A COVID-19 betegség kezelése

Jelenleg nem áll rendelkezésre kifejezetten a COVID-19 betegség elleni védőoltás vagy gyógyszer. Folyamatban van a gyógymódok keresése, amelyeket azonban még klinikai vizsgálatokkal kell tesztelni. Ígéretes kutatási irányok, az egyéb betegségek kezelésére szolgáló antivirális szerek alkalmazása, melyek közül az ebola elleni remdesivir vagy az influenza elleni favipiravir bizonyítottan sikeres alkalmazása emelhető ki. Hazai tapasztalatok is vannak a fertőzésen átesettek véréből kinyert vérplazma-antitest kivonatokkal végzett plazmaterápia, amely szintén további vizsgálatokat igényel.

A legtöbb fertőzött (nagyjából 80 %) bármely speciális kezelés nélkül felépül a betegségből!

Világszerte zajlanak gyógyszerkísérletek, de jelenlegi a COVID-19 kezelése kimerül a tünetek enyhítésében.
Számos védőoltás kifejlesztése mostanra célegyenesbe ért, azonban az utolsó, gyógyszerbiztonsági (fázis III.) vizsgálatok miatt még néhány hónapot biztosan várni kell az aktív immunizációra. Európai uniós szinten a legnagyobb várakozás az Astra/Zeneca és az Oxford University közös fejlesztésű, két adagos, intramuscularis vakcináját övezi, amire az Európai Bizottság több százmilliós előzetes megrendelést adott már le a gyártónak.

Hivatkozások
1. https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/567-eljarasrend-a-2020-evben-azonositott-uj-koronavirussal-kapcsolatban
2. https://www.ecdc.europa.eu/en/2019-ncov-background-disease
3. Kékes E. A Covid-19-vírusfertőzés terjedési módjai. HN 2020;24(4):191-4.
4. Chin AWH, Chu JTS, Perera MRA, et al. Stability of SARS-CoV-2 in different environmental conditions. Lancet Microbe 2020; published online April 2. https://doi.org/10.1016/S2666-5247(20)30003-3.
5. WHO Clinical management of COVID-19 2020. május 27.
6. Lavezzo E, Franchin E, Ciavarella C, Cuomo-Dannenburg G, Barzon L, Del Vecchio C, et al. Suppression of COVID-19 outbreak in the municipality of Vo, Italy. medRxiv. 2020. 2020.04.17.20053157].
7. WHO Clinical management of COVID-19 2020. május 27.
8. https://www.ecdc.europa.eu/en/2019-ncov-background-disease 2020.
9. Royal College of Obstetricians and Gynaecologists Coronavirus (COVID-19) Infection in Pregnancy Information for healthcare professionals Version 9: Published Wednesday 13 May 2020. 09. 24.

Önnek ajánljuk