A D-vitamin jelentősége a betegségek megelőzésében és kezelésében

Napjainkra a D-vitaminhoz kapcsolt figyelem számottevően megnőtt. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy, az emberi szervezetben kifejtett élettani hatásairól mind több ismerettel rendelkezünk, illetve annak is, hogy számos krónikus betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatosan a szerepe tisztázódott.

A D vitaminról általánosságban kijelenthető, hogy hatásait tekintve nélkülözhetetlen minden ember részére. Több olyan tényező is feltárt , melyek kifejezetten a D-vitamin hiányállapotához vezethetnek.

Felmérések szerint a D-vitamin hiány a 60 év feletti korosztálynál nagy számban, 25-54%-ban kimutatott. Ez a korosztály az, aki tartózkodik a napfénytől, a táplálkozásuk sok esetben nem teljes értékű és ráadásul a tápanyagok hasznosítása sem teljes értékű.

Gondolni kell a  D-vitamin hiány kialakulására még az anyatejjel táplált csecsemők, az rősen pigmentált bőrűek, Crohn betegségben (emésztő rendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége) szenvedőknél, liszt-érzékenyeknél és a túlsúllyal élőknél is.

A kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, bizonyos rák típusok, az immunrendszer nem megfelelő működése többek között azok a súlyos állapotok, amelyek kialakulásánál már felismerésre került a D-vitamin hiányával való összefüggés és jelenleg is folyik a további összefüggések feltárása.

Ahogy a D-vitamin hatásai szerteágazóak és szinte minden szervrendszerben érvényesülnek, a hiányából következőkre is megállapítható, hogy jelentősnek tekinthető egészségügyi probléma a civilizált világban. [1,2].

Mi is a D-vitamin?

A D-vitamin nem is vitamin, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában olyan előanyag, prohormon amiből a szervezetben több lépésben aktiválódik egy  létfontosságú szteránvázas hormon.

A kifejezés két molekulára és származékaira vonatkozik: az egyik a növényi eredetű ergokalciferol (D2-vitamin), a másik a kolekalciferol (D3-vitamin, Cholecalciferolum- VIII. Magyar Gyógyszerkönyv). A kolekalciferol az erősebb hatású. Az ergokalciferol biológiai hatékonysága  mindössze 25-30% a kolekalciferolhoz képest.

Ezen prohormonok a táplálékkal vagy a táplálék kiegészítéseként is bevihetőek, de a kolekalciferol elsődlegesen a bőrben keletkezik a napfényben lévő, 290-315 nm hullámhosszú UV-B sugárzás hatására, 7-dehidrokoleszterin jelenlétében. Ez előbb a májban lesz 25-hidroxi-D-vitamin, majd a vesében alakul biológiailag aktív anyaggá, 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriol, aktív D3-vitamin) [2, 3].  A bőr D3-vitamin-képző kapacitása nagy, de bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább.

Az orálisan bevitt kolekalciferol nem gátolja a bőrben lezajló D3-vitamin szintézist.

D-vitamin hatások a szervezetben

Mind a D3-vitamin, mind annak hidroxi-származékai elsődleges hatásukat a vékonybélben, a csontokban, a vesékben és a mellékpajzsmirigyekben fejtik ki. A bélnyálkahártya sejtekben segítik egy, a kalcium-, s feltehetőleg a foszfát-transzportban is szerepet játszó fehérje szintézisét. A vesékben a kolekalciferol fokozza a foszfát visszaszívását.

A kolekalciferol mind a kalcium- és a foszfát-, mind pedig a citromsav-anyagcserét szabályozza. Fokozza a kalcium- és a foszfát felszívódását a bélből, emelkedik a vér kalcium és foszfátkoncentrációja, valamint csökken a foszfát és a citrát vizelettel történő kiválasztása. A paratiroid hormonnal (PTH) kölcsönhatásban mobilizálja a csontok kalcium- és foszfáttartalmát és csökkenti a veséken át történő kiválasztódásukat. Javítja a kalcium felhasználását és elősegíti a csont felépítését.

Közvetlenül hat a csontépítő – és bontó sejtek toborzására, érésére és aktivitására. Hat az izomműködésre és az immunrendszerre is.

Az aktív forma, a  kalcitriol bejut a sejtmagba is, ahol különböző géneken keresztül hatással van a további sejtosztódásra, sejt növekedésre és differenciálódásra, befolyásolja az immunfunkciókat, a belső kiválasztású szervek működését, ezen belül  az inzulin és a renin termelődését is. Az inzulin és a renin hiányában megnő számos krónikus megbetegedés kialakulásának kockázata. [4] Ide tartozik a cukorbetegség, magas vérnyomás, szívizom vérellátási zavar, elhízás, a rosszindulatú daganatok és a fehérvérsejtek közül a T-sejtek által közvetített autoimmun és allergiás megbetegedések, reumatoid artritisz, szklerózis multiplex és a tuberkulózis. [5]

Legfőbb igazolt  D-vitamin hatások [6,7] :

• hozzájárul a kalcium és a foszfor normál felszívódásához/hasznosulásához
• hozzájárul a vér normál kalciumszintjének fenntartásához
• szerepet játszik a sejtosztódásban
• hozzájárul az egészséges csontozat fenntartásához
• hozzájárul a normál fogazat fenntartásában
• hozzájárul az egészséges izomfunkció fenntartásához
• hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez

A D-vitaminra való érzékenységet (receptorokat) már több mint 30 féle sejttípusban igazolták, ami magyarázatot ad sokrétű befolyásoló szerepére:

• Befolyásolja a sejtburjánzást a rákbetegség egyes formáinál (vastagbélrák, emlőrák, prosztatarák) Egy erőteljes rákellenes gyógyszer, a tamoxifen, amit széles körben alkalmaznak petefészek-rák, hólyagrák, emlőrák esetén, jobban kifejti hatását D-vitamin jelenlétében.
• Vannak arra utaló jelek, hogy a leukémia és a nyirokcsomó-megnagyobbodás kezelésében is hasznos a D-vitamin szedése, de ennek igazolásához még további vizsgálatok szükségesek.

D-vitamin hiány állapotok

D-vitamin hiány akkor alakul ki, amikor mind a napfénynek kitettség, mind a táplálékbevitel nem elégséges.

Magyarországon márciustól októberig naponta 10-15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő,10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D3-vitamin-képzéshez.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez.

Állandóan zárt helyen tartózkodó felnőttek, vagy azok, akik a szabadban a testüket teljesen elfedik,  ki vannak téve D-vitamin hiánynak, illetve az abból eredő következményeknek. Az üveg nem ereszti át az UV-fényt, így az azon keresztül érkező fény nem termel a bőrben D-vitamint. Alkalmatlan a D-vitamin pótlására a szolárium, mivel ott nagyrészt UV-A sugárzást alkalmaznak.

Az erősen pigmentált bőrűeknek több napsugárzásra, akár 5-10-szeres mennyiségre van szüksége ugyanannyi D3-vitamin képzéséhez [8].

A táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin ellátottság nem dietetikai kérdés.

Az átlagos magyarországi étrend ~2 μg-ot, 80NE-et biztosít [9], ami a napi szükséges igénynek csak töredéke. A nem megfelelő táplálkozás mellett D-vitamin hiányállapothoz vezethet amennyiben csökkent a felszívódási képesség  mint például krónikus bélbetegségben szenvedőknél vagy  kiterjedt gastrointestinális rezekción átesettek, vagy általánosságban az időseknél.

Szigorú vegetarianizmus (a növényekben kevés a D-vitamin) és alkohol túlfogyasztás is kedvezőtlenül befolyásolja a D-vitamin szintet.

A szájon át bevitt D-vitamin a vékonybélből szívódik fel. Felszívódásához epesavakat igényel, ezért epe- és májbetegségek károsíthatják a felszívódását. A vese betegségei is befolyásolják a D vitamin aktiválódását, így a rendelkezésre állását rontják.

A D3-vitamin-képzés az életkorral jelentősen csökken, ami részben magyarázza az idősekben mért gyakori hiányt [10]. Esetükben az okok halmozódhatnak: a nem kiegyensúlyozott táplálkozás mellett magas a napfénytől tartózkodók aránya, a csökkent felszívódási képesség együtt jár vese és májproblémák gyakoribb előfordulásával, ami a vitamin aktiválódását is mérsékli. Felmérések szerint a D-vitamin hiány a 60 év feletti korosztálynál nagy számban, 25-54%-ban kimutatott. [11].

D-vitamin hiányban csontvesztés alakul ki.

A csontszövetben mind fiatal mind idős korban folyamatos épülés és lebomlás zajlik. A csont ilyen szintű anyagcseréjével alkalmazkodik a környezeti megterheléshez, újítja meg időről időre szöveti felépítését.

• Gyermekeknél amennyiben a csontokba nem épül be megfelelő mennyiségű kalcium alakul ki az angolkór („csontlágyulás”). Súlyosabb esetben a csontváz eldeformálódik, ami csontfájdalommal és izomgyengeséggel is együtt jár. Először a magas D-vitamin tartalmú csukamájolajról állapították meg, hogy gyógyítja az angolkórt, majd a napfénnyel besugárzott bőrről is megállapították ugyanezt.
• Felnőttek esetében a betegség orvosi neve: Osteomalacia. Csonttöréssel is járhat.
• A csontritkulás megelőzésében és kezelésében is szerepe van a D-vitaminnak. Csontritkulás (osteoporosis) a csont mennyiségének, minőségének és működésének romlása, illetve csökkenése, mely sorozatos csonttöréssel jár. Elsősorban a nőket érinti klimaxot követő évektől kezdődően. Időskorban a nők egy harmada, a férfiak egy hatoda szenved a következményes csípőtörésben. A csontritkulás akkor kezdődik, amikor a csont lebontása nagyobb mértékű, mint a csont-építés. A csontritkulás kezelése a megelőzéssel kezdődik. A kezelés során a D vitamin és kalciumpótlás minden esetben kötelező a további terápiás lehetőségek mellett. D-vitamin-hiányban az osteoporosis kezelésében használt készítmények hatásossága jelentősen csökken.

A szervezetben jelenlévő D-vitamin alacsony szintje kedvezőtlenül befolyásol(hat)ja több betegség lefolyását, pl.: reumás ízületi gyulladás, cukorbetegség, szklerózis multiplex, emlőrák és vastagbéldaganat.[4,12]

Újabban vizsgálatok sugallják, hogy az elégtelen D-vitamin szint a bőr daganatos betegségei kialakulásának vagy kiújulásának kialakulását növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is).[5,12]

A mérhető szérumszinteket nemcsak a bőrben képződött és a kívülről bevitt D-vitamin mennyisége, hanem az eloszlási terek is meghatározzák. Ezek közül a legfontosabb a zsírszövet, mert míg a vér és az izmok mennyisége az emberek nagy részénél arányos a test nagyságával, a zsírszövet mennyiségében extrém különbségek lehetnek.

Túlsúly esetén (obesitas-ban) ezért is fokozott a D-vitamin-szükséglet, amelynek biztosítása egyben bizonyítottan kedvezően befolyásolja az inzulinrezisztenciát [13,14].

D-vitamin források

A D-vitamin elsődleges forrása a napfény, másodlagos forrása a táplálék. Csak kevés táplálék tartalmaz természetes összetevőként D-vitamint.

A D-vitamin (kalciferol formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben:

• Tőkehal-máj olaj, olajos halak:  0,5-10 μg
• Máj, húsok: 1-4 μg
• Vaj: 0,5-7,5 μg
• Tojás sárgája: 1 μg
• Száraztésztákban: 0-0,4 μg
• Tej: 0,05-0,3 μg

A gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények, zöldségek, gyümölcsök  nem tekinthetők D-vitamin forrásnak.

Ajánlott napi adag

Európában, Magyarország földrajzi szélességén, nyáron elegendő lehet napi 10-15 perc, szabadban töltött idő a szükséges D-vitamin mennyiség kialakulásához.

Ősztől tavaszig felnőtteknek napi 2000 NE ( 50 μg) bevitele ajánlott és mivel ezt a napfény ebben az időszakban nem biztosítja, a táplálékon keresztüli  pótlás válik elsődlegessé.

Mivel az átlagos magyarországi étrend ~2 μg-ot, 80 NE-et biztosít, a táplálék megfelelő szintű kiegészítésével kell számolni.

Magyarországon a csecsemők naponta 400 NE (10 μg) D-vitamint  kapnak szájon át., a három év alatti  gyermekek pedig csak a téli hónapokban részesülnek ugyan ilyen adagú D-vitamin profilaxisban.

D-vitamin ellátottság szempontjából rizikó csoportba tartoznak a koraszülöttek, az idősek, a vese és a májbetegségben szenvedők, az antiepileptikus és a szteroid terápiában részesülők. Számukra egyedi adagolás alakítandó ki. Szükségessé válhat a D-vitamin szint ellenőrzése is.

A beveendő pontos mennyiség függ az étkezéssel szervezetbe jutó kalcium és foszfor mennyiségétől, a fiziológiai fejlettségtől, a biológiai nemtől, az életkortól, a napfénynek való kitettségtől a bőr pigmentációjától, vesék és máj állapotától.

Túladagolás

Napfénynek való túlzott kitettség nem okoz D-vitaminmérgezést, mert a szervezet számára fölös D3-vitamin mennyiség közömbös anyaggá alakul.

Túladagolásának veszélye csak a nagy mennyiségű, mesterséges bevitelnél áll fenn. Mivel zsírban oldódó vitamin, a felesleg elraktározódik. Túladagolása azt eredményezi, hogy megemelkedik a vér kalcium-szintje (hiperkalcémia), emiatt túl sok kalcium épül be a csontokba, az érfalakba, a tüdőbe, a szívbe, a vesékbe; ez növeli az érelmeszesedés kockázatát, vagy növekedési zavarokat okozhat. Túlzott bevitel szájszárazsággal, szédüléssel, hányással, izomgyengeséggel, ízületi fájdalmakkal és étvágytalansággal jár (anorexia), továbbá vesekő alakulhat ki. Túladagolásra utaló jel lehet még a fejfájás, székrekedés, hasmenés, a csontok gyengülése, viszketés, idegesség, a vesék károsodása. A túladagolás megszüntetésével a tünetek is enyhülnek, elmúlnak.

A biztonságossági dózis számos vizsgálat alapján napi 4000 NE hónapokon át, ez az adag biztosan nem jár sem hiperkalcémiával, sem hiperkalciuriával (vizeletben fokozott kalcium ürítése) [15, 16, 17,18, 19, 20]. A  szérum-kalciumot  emelő adag

10 000 NE  felett van [20, 21, 22]. A fiziológiás 25(OH)D-vitamin vérplazmából kimutatható koncentráció felső határa, amelynél sem hiperkalcémia, sem hiperkalciuria nem alakul ki, 225 nmol/l (90 ng/ml), a biztosan toxikus koncentráció 900 nmol/l (360 ng/ml) [23].

Csak az ajánlott mennyiség 100-200-szorosának hónapokon át tartó szedése okoz túladagolási tüneteket.

Mérése

A vérplazmából mérhető 25-hidroxi-D-vitamin koncentrációjának mérése megfelelő ellenőrzési módja az alacsony napfénynek való kitettség igazolásának. A 25-hidroxi-D-vitamin normál értéke a vérplazmában 27,5 nml/l. Értéke évszakos változást mutat, nyáron nagyobb, télen kisebb, a napfény mennyiségével arányosan. Erős D-vitamin hiány esetén a vérplazma kevés kalciumot és foszfátot tartalmaz, az alkalin-foszfát viszont emelkedett értéket mutat.

D-vitamint nagyobb mennyiségben tartalmazó táplálék felvételét követően a 25-hidroxi-D-vitamin szintje a plazmában megemelkedik, míg az aktív metabolitjának az 1,25 dihidroxi-D-vitaminnak a  koncentrációja nem változik vagy csökken.

Mellékhatás más anyagokkal, gyógyszerekkel

A szervezetbe kerülő egyes idegen anyagok, mint az ólom és kadmium valamint egyes gyógyszerek növelik a D-vitamin szükségletet. Ilyen gyógyszerek a koleszterinszint csökkentők, kortikoszteroid tartalmú gyógyszerek, (asztma, allergia, ízületi gyulladás); rohamoldók (pl. phenytoin), ezáltal is D-vitamin hiány kialakulását okozva.

IRODALOM:

[1] Holick, M. F., Chen, T. C.: Vitamin D deficiency: a worldwide problem with health consequences. Am. J. Clin. Nutr., 2008, 87,1080S–1086S.
[2] Holick, M. F.: Vitamin D deficiency. N. Engl. J. Med., 2007, 357, 266–281.
[3] Holick, M. F., Chen, T. C., Lu, Z., et al.: Vitamin D and skinphysiology: a D-lightful story. J. Bone Miner. Res., 2007, 22 (Suppl. 2), V28–33.
[4] Holick, M. F.: Vitamin D: a D-lightful health perspective. Nutr. Rev., 2008, 66 (10 Suppl. 2), S182–194.
[5] Tuohimaa, P. Vitamin D, aging, and cancer. Nutr.Rev, 2008, 66,S 147-S152
[6] EFSA Journal 2010; 8(2):1468
[7] EFSA Journal 2009; 7(9):1227
[8] Clemens, T. L., Adams, J. S., Henderson, S. L., et al.: Increased skin pigment reduces the capacity of skin to synthesise vitamin D3. Lancet, 1982, 319, 74–76.
[9] Zajkas, G., Biro, L., Greiner, E., et al.: Dietary survey in Hungary,2003–2004. Micronutrients: vitamins. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003–2004. Mikrotápanyagok: vitaminok.] Orv. Hetil., 2007, 148, 1593–1600. [Hungarian]
[10] Need, A. G., Morris, H. A., Horowitz M., et al.: Effects of skinthickness, age, body fat, and sunlight on serum 25-hydroxyvitamin D. Am. J. Clin. Nutr., 1993, 58, 882–885.
[11] Farrington, Elizabeth,AGPCNP-BC ,.: Vitamin D deficiency Salem Press Encyclopedia of Health, January, 2015.3p.
[12] Grant, W.B. (2011): An estimate of the global reduction in mortality rates through doubling vitamin D level. Eur J Clin Nutr. 65, 1016-1026
[13] Nazarian, S., St Peter, J. V., Boston, R. C., et al.: Vitamin D3 supplementation improves insulin sensitivity in subjects with impaired fasting glucose. Transl. Res., 2011, 158, 276–281.
[14] Barengolts, E.: Vitamin D role and use in prediabetes. Endocr.Pract., 2010, 16, 476–485.
[15] Vieth, R., Chan, P. C., MacFarlane, G. D.: Efficacy and safety of vitamin D3 intake exceeding the lowest observed adverse effect level. Am. J. Clin. Nutr., 2001,  73, 288–294.
[16] Aloia, J. F., Patel, M., Dimaano, R., et al.: Vitamin D intake to attain a desired serum 25-hydroxyvitamin D concentration. Am. J. Clin. Nutr., 2008, 87, 1952–1958.
[17] Hathcock, J. N., Shao, A., Vieth, R., et al.: Risk assessment for vitamin D. Am. J. Clin. Nutr., 2007, 85, 6–18.
[18] Burton, J. M., Kimball, S., Vieth, R., et al.: A phase I/II doseescalation trial of vitamin D3 and calcium in multiple sclerosis. Neurology, 2010, 74, 1852–1859.
[19] Heaney, R. P., Davies, K. M., Chen., T. C., et al.: Human serum 25-hydroxycholecalciferol response to extended oral dosing with cholecalciferol. Am. J. Clin. Nutr., 2003, 77, 204–210.
[20] Kimball, S. M., Ursell, M. R., O’Connor, P. , et al.: Safety of vitamin D3 in adults with multiple sclerosis. Am. J. Clin. Nutr., 2007, 86, 645–651.
[21] Goodman, L. S., Brunton, L. L., Chabner, B., et al.: Goodman &Gilman’s pharmacological basis of therapeutics. McGraw-Hill, New York, 2011, p. 2084.
[22] Vieth, R., Kimball, S., Hu, A., et al.: Randomized comparison of the effects of the vitamin D3 adequate intake versus 100 mcg (4000 IU) per day on biochemical responses and the wellbeing of patients. Nutr. J., 2004, 3, 8.
[23] Blank, S., Scanlon, K. S., Sinks, T. H., et al.: An outbreak of hypervitaminosis D associated with the overfortification of milk from a home-delivery dairy. Am. J. Public Health, 1995, 85,656–659.
[24] Moan, J., Porojnicu, A. C., Dahlback, A., et al.: Addressing the health benefits and risks, involving vitamin D or skin cancer, of increased sun exposure. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 2008, 105, 668–673.

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!

Önnek ajánljuk